Világnagy vitorlás páternoszterébe
bújt kísértő lelkek, kéngáz-reverendás,
végítélet harsonás angyalok.
Charon madárszárnyas csónakjában –
akik már kiérdemelték. Ó, boldogtalanok!
Szürrealista-tollas fácán omlik alá
a vízesés náthás váladékán.
Tisztítótűz-üresbélű alma magjai
a bűnben meghalt holtak,
bortól elkárhozottak.
Csirkelábú asszony szoknyája alatt
AZ, ki hatszázhatvanhat,
belek tekeregnek patája alatt,
rájuk dől a vétek piros ponyvás háza.
Héja-vállú kerékbe tört kígyónyelve
egy érdemtelen érdemes alsó felében.
Sosemvolt-állatfejű, emberfejű,
emberfejű, állattestű lények
Kagylóba döfött kenyérvágó kés élére
hullt egy test, mégis vértelen.
Félrevert harangban zeng
egy ember-harangnyelv.
Isten szépkékű ege és
sosem-volt-ember-üdvözült angyalok alatt
egy hamvas testű asszonyt ördög lovagolja,
dölyfös nagyúrnak sátán az ágyasa.
Bevett vár falán ember-fokú létra,
cserebogár-szárnyú vitéz dől feneketlen kútban.
Szerzetes bök egy bibircsókos banyát,
boszorkány-bordély egy csuhás ágyékán,
szépasszony fején szarvasbogár-csáp.
Lángoló ég alatt üstben főtt jajgatás,
testrészek szanaszét, kábult vacogás.
Nőtestbe zárt férfi: halt lélekhasadás.
Kígyóé a farok, a test meg egy madár.
2003., szeptember, Amsterdam