Az egyik legmagyarabb gyümölcs - és nem azért, mert a Fiúk is meggypirosban játszanak, hanem azért, mert másutt szinte nem is található. Mi pedig szegényebbek lennénk nélküle. Meggyleves, meggyes rétes, mákos meggyes, amelyet már kínáltam Látogatóimnak, van, aki a meggyszószt is nagyra becsüli. Gyerekkorunkban egyik kedvelt üdítő volt a "meggyvér", manapság viszont leginkább akkor iszunk 100%-os meggylevet, amikor a befőzéshez, illetve a fagyasztóba való eltételhez magozunk. (Természetesen neglizsében, vagy meggypirosban, esetleg kidobásra szánt pólóban...) És akkor még nem is beszéltem Férjem meggyszenvedélyéről: elképzelhetetlennek tart egy nyári nagy focieseményt meggy nélkül (sört nem iszik és a szotyolát sem szereti), de azonkívül is, csak jókedvéből is....

Az idén különösen jó a meggytermés: már tavaly is annál a fiatalembernél vásároltunk a Vörösvári úti piacon, aki Lajosmizséről szállítja csodás gyümölcseit: 11 kg-ban alig 10 olyan szemet találtunk, amelyeket inkább bekaptunk, komolyabb bajuk nem volt, csak kissé sérülteknek látszottak. Néhány napi dunszt után e jóképű üvegek bekerültek kamránkba, megérdemelt helyükre, hogy aztán kásához, gyümölcsrizshez, téli gyümölcssalátához elővegyük őket.

A meggy jótékony hatásairól olvashattok az Underground Kiadónál megjelent könyvemből, az Egészségőrző Ételekből.

http://undergroundbolt.hu/egeszsegorzo-etelek