A sanghaji Jiao Tong University kutatása első ízben azonosított egy olyan biológiai jelzőt, amellyel diagnosztizálni lehet a neurodegeneratív patológiát már a kezdeti stádiumban. Ez a hangyasav, amelynek szintje magasabb azoknál, akik ebben a betegségben szenvednek. Természetesen ez önmagában nem ad egyértelmű eredményt, mert például magas a hangyasav szintje azoknak a vizeletében is, akinek húgyúti fertőzéseik vannak, ezzel együtt jelentős előrelépést jelenthet a diagnosztikában. Annál is inkább, mert az Alzheimer-kórt sokszor csak előrehaladottabb fázisban veszik észre, és mindeddig csak invazív és egy egyszerű vegyelemzésnél mindenképpen költségesebb eljárással tudták a betegséget megállapítani.

A hangyasav a formaldehid, a metanol és más vegyi anyagok metabolitja. Szervezetünkben általában az enterococcus és a hírhedt e-coli baktérium termeli nagy mennyiségben a húgyvezeték vagy a hólyag gyulladása esetén.

A bél mikrobiótájának egyensúlya összefüggésben van az agy amiloid-túlképződésével, amelyek az Alzheimer-kór első neurodegeneratív zavarait okozzák. Valószínűleg éppen ezért van az, hogy a hangyasav magas szintje képes az első pillanattól valószínűsíteni ezt a leépülést – olvasható a Frontiers in Aging Neuroscience-ben.

A bél mikrobiotája és a neurodegeneratív betegség közötti összefüggést olasz és svájci kutatók bizonyították be két évvel ezelőtt. Kutatásaik során kimutatták, hogy bizonyos bélbaktériumok által termel proteinek, amelyeket a páciensek vérében találtak, módosíthatják az immun- és az idegrendszer közötti interakciót, ez a betegség beindulásához vezethet.

A kínai tudósok 600 egészséges és beteg önkéntes állapotát követték nyomán. Miután látták, hogy valamennyi Alzheimer-kórban szenvedő betegnek magas volt a hangyasav-szintje, megértették, hogy ez nem lehet véletlen.

Mint  Giovanni Frisoni, a genfi egyetem neurológusa emlékeztetett, kutatásaikból kiderült, hogy az Alzheimer-betegeknek más volt a bélmikrobiotájának összetétele, csökkent annak diverzitása: egyes baktériumokból túl sok volt, másoknak viszont erős csökkenés volt megfigyelhető. Ugyancsak felfedezték, hogy összefüggés van egyfajta, a vérből kimutatható gyulladás és a kór között. A bélbaktériumok befolyásolhatják az agy működését, és felgyorsítani a neurodegenerációt különböző módokon az immunrendszer és az idegrendszer interakciójával. Fontos az is, hogy a bélmikrobióta milyen mennyiségben termel metabolitokat, különösen bizonyos rövid láncú zsírsavakat, amelyek idegvédő és gyulladásgátló hatásukkal követlenül vagy közvetve befolyásolják az agyi funkciókat.

Csihao Kuo professzor, az új kutatás vezetője arra hívja fel a figyelmet, hogy az Alzheimer rejtőzködő krónikus betegség, amelynek kialakulása évekig is eltarthat, mielőtt egyértelműen tetten érhető a kognitív képességek, amikor a demencia már elérkezett egy visszafordíthatatlan fázisába. Jelenleg diagnosztizálni főleg komputertomográfiával, vagy gerincvelő-folyadék levételével lehet. Éppen ezért a legtöbb betegnél már csak akkor tudják megállapítani a betegséget, amikor már késő elkezdeni egy hatékony kezelést. A következő lépés a kutatók számára, hogy jobban megértsék az Alzheimer és a hangyasav közötti összefüggéseket.