Pánik
Ijesztő ez a sötétség, ez a vészjósló a csend. A semmi hallatszik egyedül. Még lélegzetvétel susogó zizzenése sem töri meg bénító hatalmát. Tágra nyitom szememet, hegyezem a fülemet, de csak a félelmetes, hideg, sötét csöndet érzékelem. & Hol vagyok? Mitől támadt ez az agresszív nesztelenség? Úgy érzem megszokott ágyamban, szobámban vagyok. Talán. Sehol egy ismerős hang, zaj és nincsenek fények, nem látszanak ismerős tárgyak. Nem hallom és nem látom őket. Vagy nem hallok és nem látok? & És a kezem - képes vagyok emelni a kezemet? Saját rettegésem bénít meg? Valami ősi szorongás zakatol fülemben, ismeretlen nyugtalanság zeng fejemben. Miért vagyok egyedül? Hol vannak, akiket szeretek, hol vannak, akik szeretnek engem? Hol vannak, akik megvédenek, melegítenek az ellenséges hidegben engem?
Lesz, ami lesz, kinyújtom balkezem – ez mégis az ágyam. De mi van az ágyon túl? Dunyhám mázsás súllyal nyom le, de biztonságos is óvó melege. Kicsit kidugom kezemet. Hideg van. Kinyújtott tenyerem az ágyam ismerős lágyságát érinti. De mi van az ágyon túl? Ki van az ágyon túl? Nem vigasztal a tűz ropogása, barátságosan villódzó fénye. Elhagyatott vagyok.& Nagyon félek. Fázik a lelkem, és szörnyen félek attól a valamitől. Fel kellene kelnem az ágyból, ki kellene mennem a szobából… De nem merem kidugni a lábam a takaró alól. Hátha szakadékba zuhanok, vagy talán van ott valaki, aki csak erre vár. & Csorogni kezdenek szorongásom és önsajnálatom könnyeim. Nem törlöm le őket – ahhoz meg kellene mozdulnom. Moccanatlanul, hangtalanul sírok. Könnyem két patakja egyenesen vágtat füleim barlangjába. Nem szeretem fülemben a nedvességet. & Fel kellene kapcsolnom a lámpát, és a barátságos fény biztosan elűzné a démont, de ehhez előbb ki kellene szállnom az ágyból. & Kérem, én csak egy kislány vagyok, alig három és fél éves, könnyű falat egy ijesztő rémnek. & Egyszer csak anyukám törli könnyeimet, öleli sírástól lázas fejemet, hüppögéstől rázkódó testemet. A fagyos hajnalon vajért állt sorban a „Hangya” fűszerbolt előtt. Néhány nappal 1958 karácsonya előtt.
© Benke Rita, 2000
2000.08.22-24
