Benke Rita alkotói oldala

Rita-galéria

Rita-galéria


Ida, a dolgos (Az Életek című novelláskötetemből)

2024. november 02. - Benke Rita

Akkor kellett volna elgondolkodnia, hogy hozzámenjen-e, megvárja-e, ahogy ígérte, amikor a fiú váratlanul hazajöhetett szabadságra a katonáéktól és olyan gúnyos-csúnyán ráförmedt. Igaz, ugyan az is, hogy az első útja egy kölcsönkért biciklivel Idához vezetett és ezt a javára kell írni. A lány…

Tovább

Vencel, a gyermek családfő (Az Életek című novelláskötetemből)

1929-ben született, június 4-én, éppen abban az évben, amikor a világgazdasági válság is kezdődött. Abban az évben aratáskor havazott, mesélte az édesapja hideglelős hangon, mint, aki lidércet lát. Különös ilyenkor születni, vajon milyen életet szán a sors az ekkor világra jövőknek? Még járni nem…

Tovább

Anyahiány (Az Életek című könyvemből)

Édesanya a helyi Földműves szövetkezet vegyesboltjában eladóként dolgozott a Főtéren. Ebben a legjobb az volt, hogy mi hárman minden reggel együtt mentünk a „dolgozóba”. Először óvodásként, majd az iskolába is. Előbb én értem oda a sulihoz, ez volt hozzánk a legközelebb, elbúcsúztunk és ők…

Tovább

A jel (Az Életek című könyvemből)

Sajnos pozitív lett a szövettani eredménye, motyogta az osztályvezető főorvos, a kezében lévő iratot tanulmányozva, talán, hogy ne kelljen a szemembe néznie. Négyen voltunk a főorvosi szobában, az osztályvezető, a helyettese, az adminisztrátor és én (meg egy orosz hússaláta - tehetném hozzá…

Tovább

A lány és a halál (Az Életek című novelláskötetemből

Elvira három és fél éves koráig királylány volt a családjában. Sokan szerették és várták kíváncsi örömmel, mint az első gyerekeket szokás. Szülei az anyai nagyszülőknél laktak, amíg a családi házuk el nem készült. Habár a nagyszülők puritán módon éltek, de a kis Elvi óriási szeretetet kapott az…

Tovább
süti beállítások módosítása