Bebizonyosodott, hogy az, amit évtizedeken át a Tunguz Meteoritnak

nevezték, valójában egy, az egyszerű emberek által csak rettegett, időtlen

sebességű Aszteroid volt. Amikor becsapódott a Földre, látszólag pusztító

szándékkal, a Ragyogás elemi részei szétszóródtak a Földön, hogy Testet

és Világosságot öltsenek azokban, akiknek szárnyait szürke szellemek

húzzák le. De e Tüzeknek sem adatott meg a könnyű hódítás, bolyonganiuk

kellett közel tízezer napon át, keresni, kutatni lankadatlanul, olvasni

szemekben és agyakban, érintésekben és ízlelésekben, riadalmakban és

álmokban, hogy rátaláljanak a Boldog Beavatottakra, akik egy Anyagból,

egy Hangból, egy Névből valók.

Így szólhatott egymáshoz végre a Kozmosz dallamán a Bolond és a

Boszorkány.

© Benke Rita, 2005