Szétszakított-törött,

szétesett-összetört,

szétrepedt-meggyötört.

Kupacba hordott,
üvegtelen-féligüveges,

szarukeretes, drótkeretes.

Összegubancolódott-kócos,

gazdátlan-gazdavesztett

szemüvegkeret-halom

rémálom-sikolya:

Miért? Hogyan?

Újratalpalt-szakadt.

Újrasarkalt-vasalt.

Piros bőrből, fényes feketéből.

Kis masnival, lakkos orral.

Lábtalan-összetört.

Gazdátlan-lapos, belefagyott járásránccal.

Csendes sikoltású, céltalan cipőkupacok

Tágult pupillájú, beletörődő hörgéssóhaja:

Miért? Hogyan?

Rozsdás zsákutca.

Vörös ködből indult
oktalan-úttalan,

vonatsiklató, embersors-siklató,
múltvéres jövőjű,
sehovába vivő,

havas Holtvágányok
megfagyott lehelete,
zúzmara könnyű,
néma üvöltése:

Miért? Hogyan?

Fekete-fehér vörösek

melegbarna-őszesek,
zöld rügybe hervadt,
félig kalászba-bimbóba bomoltak,
pihés-pelyhes első hajak,
szürkébe csavarodottak,
dauerolt művésztincsek,
fénytelen-vértelen,
holt hajhagymás-esélytelen,
istenes-istentelen hajkupacok.
Letarolt kerek fejek

ordasokkal ordítsatok:

Miért? Hogyan?

Búskomor, mérnökpontos barakkok
deszkapriccs-végtelenje,

nyurga nyárfa-sorfalak,
téglába vájt nevek,
évszám-üzenetek néma tanúsága,
beszáradt vércseppek,

kihűlt latrinák, kémények,
tüskésdrótra írt szélhárfa dallamok,
könny-síró zuhanyzók,
semmiből-senkitől jött,
sehová nem vivő-sehonnan nem jövő,
csendet dübörgő,
kallódó Sorstalanság,
szellemléptek ritmusa,
vonatok zakatoljatok:
So – ha – so – ha – többé so-ha,
so – ha – so –ha , többé – so-ha

so – ha , so- ha többé so-ha

sehol

senkivel

soha