Ha a menta üdítő, friss illatára gondolok, mindig mediterrán útjaink jutnak eszembe, mindenekelőtt Egyiptom és Tunézia. Ha Kairóban, Asszuánban vagy Hurghadában betértünk egy-egy boltba, vagy bazárba, a kereskedő rögtön teával kínált minket, vagy hibiszkusszal, vagy mentával. A forró teában ott volt a karcsú mentaszál, amit akár el is rágcsálhattunk. A helyiek cukrot is tesznek bele, hiszen köztudottan nagyon édesszájúak, de azt mi inkább mellőztük. Tunéziában a mentatea Port-El-Kantaoui festői kikötőjével jelent egyet, ahol gyakran sétáltunk vacsora után, és be-betértünk egy-egy teára az egymást érő teraszok egyikébe. Itt a mentateát mandulaszeletekkel és fenyőmaggal szervírozták. És arról se feledkezzünk el, hogy ezekben az országokban az igazi, szénparázson sütött kebabot is szívesen fűszerezik mentalevéllel.

Természetesen itthon is nagyon szeretjük a mentateát, hidegen, melegen egyaránt. A nyári kánikulában többet ér minden agyonreklámozott üdítőnél. Férjem, az első számú teafőző, ha megkérdezi, hogy milyen teát készítsen be nekem, és én hosszasan gondolkodom, már tudja, hogy menta lesz belőle. 

Az utóbbi hetekben úgy adódott, hogy barátaimtól többször is kaptam nagyobb csokor mentát, így a korábbi csalán-, citromfű- és bodza-szárítás után a mentalevelek engedték ki csodás illataikat dolgozószobánkban. Egész télre lesz mentateánk! Ezek a fűszer- és gyógynövény-begyűjtések legalább olyan fontosak a mi életünkben, mint a befőzések, amelyek szintén hamarosan indulnak. Azért ilyenkor mindig teszünk félre friss leveleket, amelyekből rögtön lehet teát főzni és isteniek bizonyos gyümölcslevesekbe is.

Hogy mi mindenre jó még a menta, megtudhatjátok Egészségőrző ételek című könyvemből, amely megrendelhető az Underground Kiadónál, és korlátozott számban tőlem is.

http://undergroundbolt.hu/egeszsegorzo-etelek