kócos szakálla rácsai mögé
rejti szemérmes mosolyát
nyolcadik kerületi honfitársam
kriksz-kraksz ráncai rácsai mögé
rejti szemérmes sorsát
egy (negyven- vagy nyolcvanéves)
romaasszony
*
fából faragott kékszakállú mandarin
képein hajlik a melódia
kimerevül a látvány
a pantomimes mozgásívén
sikkesen perdül a dallam
hegedű húrként pörög a tánc
fekete-fehér fotonként
költeményrímbe rendezi
a mozgásfelvétel magát
kőbe zárt vallomás
élet és halál
sziklatömb határán
rengő föld
ficamodott fél-lábszár
bordarácsok börtönébe zárt
seprűnyél-karú éhezés
*
kék bagoly szabadság szárnyán
áradás-terelte vad csorda
(és nincs sehol Noé csónakja)
*
rovásírás-vers Nagy László
Illyés, Füst arcán
mosoly-lendület Orsi arcán
szemzugán csücsülő kacagás
*
sarokba állított csalódottság
a választási-vesztes politikus ajkán
pofára esett roggyant nadrág szárán
*
születés kínjait
szülés keserveit
kardélre hányja
az anya mosolya
2003, március
(Gink Károly képei)
