Ahol a pozsgás pünkösdi nap simogat

Hullámzol-zöldellsz végtelen a Napban

Ahol a nyári nap alatt a délibáb rezzen

Kalászok sárgulnak csendes percenéssel

Ahol sár marasztal az utad mentében

És serény a paraszt munkás reménnyel

Ahol eső nevel szétfutó folyókat

Arcodba karcolva valódi ráncokat

Ott bár elmegyünk de a nyomunk itt marad.