Az elmúlt évtizedekben divat lett azt enni, amit őseink több mint 10 ezer évvel ezelőtt azért, hogy egészségesek legyünk.  Valóban az kell a mai embernek?

A paleo-étrend 1975-ben merült fel először Walter L. Voegtlin amerikai gasztro-enterológus írásaiban. Tíz évvel később a szintén amerikai Stanley Boyd Eaton foglalkozott őseink táplálkozásával. Az emberek akkor azt ették, amit a természet nyújtott nekik, és mivel genómunk nem változott azóta sem, ez az étrend felel meg szerinte a legjobban az egészségünknek, míg a mezőgazdaság megjelenése kedvez a modern betegségek -, a rák, a cukorbetegség, a túlsúly – megjelenésének.

2001-ben Loren Cordain, a coloradói egyetem professzora átvette és népszerűsítette ezt az elméletet A paleo-étrend című könyvében, és alapítója lett a mozgalomnak, amely széles méreteket ölt az Egyesült Államokban, de másutt is nagy visszhangra talált.

A paleo táplálkozás csak természetes anyagokból állhat. Hús, hal, tojás, zöldség, gyümölcs az alapja. Az állati eredetű protein csak a szabadban vagy bio-módszerekkel tenyésztett állatoktól származhat. A génmódosított takarmányevés kerülendő. A zöldségeknek és gyümölcsöknek is menteseknek kell lenniük minden növényvédő szertől.

A piramis tetején az olajos magvak vannak és mérsékelten a só, a fűszerek és a fekete csokoládé. Zsírokból csak az állati eredetű, az olíva, az avokádó- és a pálmaolaj megengedett. Furcsasága ennek a táplálkozásnak a gabonafélék és hüvelyesek tilalma, mivel gyulladást okoznak és növelik a cukorszintet – mondják a hívek.

A tejtermékek is tilalom alá esnek, kivétel a ridegtartásból származó tehéntejből készített vaj, mivel, „ahogy most készítik ezeket a termékeket, allergének”. Legfeljebb bio kecsketejet ihat az, aki tejre szomjazik.

A finomított cukrot, a módosított olajokat, a felvágottakat is el kell felejteni.

Mivel elég nehéz betartani ezt az étrendet, a paleo-guruk a fokozatos bevezetést ajánlják.

A paleo nem fogyókúrás étrend, de a súlyt nem növeli, sőt, némileg csökkenti, mivel az állati protein kisebb fogyasztással is hamar jóllakottság érzését kelti.

A táplálkozással foglalkozó kutatók részéről sok kritika éri ezt az étrendet. Az állati eredetű proteinekre helyezett hangsúly tévedésen alapul – mondják – mert a vadászó-gyűjtögető ember tápláléka főleg növényekből és gyümölcsökből állt és kisebb részben húsból. A gabonafélék pedig a rostok, vitaminok, ásványi anyagok legfőbb forrásai. A krétai, vagy az okinavai étrend, amely a hal mellett főként ezekből áll, a világon a legegészségesebbek közé tartozik.

2014-ben a brit dietetikusok szövetsége a paleo étrendet a legrosszabb diétának nevezte. A finomított cukor és a génmódosított élelmiszerek tilalmát ugyan helyesli, de felhívja a figyelmet arra, hogy a többi felsorolt élelemtől való tartózkodásnak semmi oka nincs, sőt, hiányokat okoz a szervezetben.