„A franciák évente személyenként átlag 5,4 kg kávét fogyasztanak, a finnek 12 kg-ot. Sokan szinte függővé válnak, de azért a kávét nem lehet drognak tekinteni, mert bár pszichoaktív anyag, az agyban nem azt az „áramkört” érinti, mint a heroin, a kokain és nem vezet függőséghez” – magyarázza dr. Astrid Nehlig, a párizsi Inserm kutatóközpont igazgatónője a Le Figarónak.
Mindenki azonban nem tolerálja egyforma mennyiségben. „A koffeint ugyan lebontja egy különleges enzim, de ennek vannak genetikai variánsai, így az emberek nem egyformán bontják le a koffeint. Ezen kívül a koffein olyan altermékekre bomlik, amelyek maguk is aktívak és azoknak lebontása még inkább egyéni. A koffein receptorai is genetikai sokféleséget mutatnak, ezért a kávé hatása nemcsak a dózistól, hanem az adott embertől is függ” – fejtette ki Christophe Bernard, az Inserm marseille-i idegkutató intézetének igazgatója.
Az anyagcserék közti különbségek mellett maguk a kávék sem egyformák. A koffeinmentes egy zöld kávé, amelyből kivonják a koffeint még pörkölés előtt, hogy megőrizze aromáját. Van ugyan benne némi koffein – 0,1% az őröltben, 0,3 % a szemesben – de ez nem elég ahhoz, hogy kifejtse hatását, nem úgy, mint az arabica, amelynek koffein-tartalma 1%, vagy a robusta, amely eléri a 2-2,5%-ot is.
Végül, szerepet játszik a kávé elkészítésének módja is. Minél tovább marad érintkezésben a vízzel – például a török kávé – annál több lesz benne a zsír, amely emeli a koleszterin-szintet. És minél erősebben van megpörkölve, annál kevesebb antioxidánst tartalmaz. A tea koffeint-tartalma alacsonyabb és lassabban szabadul fel.
„A reggeli kávézás emeli a koncentrálási képességet és javítja a közérzetet. Este viszont nehezíti az érzékenyebbeknél az elalvást. Akinek szívproblémái vannak, azoknak szaporább szívdobogást okoz. Vagyis mindenkinek magának kell megítélnie, hogy az egészsége szempontjából mennyi a megfelelő kávéadagja” – tette hozzá dr. Nehlig.
A koffeinnek az agyra való hatása különösen érdekli az orvosokat, akik szerint lassítja a kognitív leépülést, különösen a 80 feletti nőknél. Védi őket a Parkinson-kór ellen, kivéve azokat, akik hormonkezelést kapnak. 15-20%-kal csökkenti az az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát, lehet, hogy a szklerózis multiplexét és a Huntington-kórét is, ami szinte egy súlyos, neurodegeneratív betegség, mozgás- és kognitív zavarokkal. A kávé csökkentheti a fülzúgást, és a második típusú cukorbetegség megjelenésének kockázatát mindkét nemnél, bármennyi legyen a túlsúlyuk, valószínűleg olyan antioxidánsai miatt, mint a klorogénsav.
A kávénak egyes kutatások szerint védő hatása van a máj-, a mell-, a prosztata- és a hasnyálmirigyrákkal szemben. További kutatásokra van szükség annak megerősítésére, hogy ez vonatkozik-e a vastagbél és a gyomorrákra, valamint a bőrrákra is.
