Orthorexia: viszonylag új fogalom a táplálkozással kapcsolatos betegségek között. A szó görög eredetű, az „ortho” igazit, helyest, az Orexis” étvágyat jelent. Az összetétel pedig az élelem minőségének rögeszmés igénylését, amely, mint minden rögeszme, egy ponton túl kórossá válhat.
A szó először 1997-ben jelent meg dr. Steven Bratman amerikai orvos The Healthy Food Eating Disorder című cikkében és 2012 óta szerepel a nemzetközi értelmező szótárakban.
Ez a rögeszme enigmatikus viselkedésekhez vezet. Például, hogy ötvenszer meg kell rágni mindent, mielőtt lenyeljük, vagy csak a gyümölcs válik egészségünkre, amelyet fogyasztása előtt pár perccel szedtek le a fáról…
A szakemberek szerint az orthorexiának semmi köze sincs sem e vegetarianizmushoz, sem a veganizmushoz. Az orthorexiás embernél az élelem kiválasztása válik az elsődleges gonddá és ez olyan étkezési hiányosságokhoz vezet, ami árt az egészségnek, valamint a kapcsolati elszigeteltséghez, ami pszichológiai szempontból ártalmas.
Az orthorexiában, hasonlóan más táplálkozással összefüggő betegségben, főleg a nők érintettek.
Honnan ered ez a patológia?
Közismert, hogy J.D. Salinger aszkéta módjára étkezett. A Zabhegyező írója nyers zöldséget evett, napraforgómagot, nyers mézet, hormon nélküli bárányt, de csak 150 fokon sütve. Megelőzte a korát? Nathalie Dumet pszichológus szerint az orthorexia a 21. század rögeszméit tükröző patológia, mely szerint nem vagyunk képesek harmóniába kerülni környezetünkkel és ezért nem tartjuk szükségesnek a kiegyensúlyozott táplálkozást.
De az utóbbi évek élelmiszer-botrányainak is részük van benne. Ezek bizalmatlanságot keltenek a fogyasztóban csakúgy, mint a génkezelt termékek és a különféle adalékok.
„Mindazzal, amit a médiában hallunk – a madárinfluenza, a kergemarhakór, a rákot okozó növényvédő szerek – már nem tudjuk, hogy mit lehet enni egészségünk károsítása nélkül” – nyilatkozta a francia pszichológus a Le Figarónak.
Egyes csoportokat, például a várandós nőket még jobban érinti az elhangzó sok tilalom – állapítják meg a szakemberek, akik ismételten felhívják a figyelmet a változatos táplálkozás szükségességére, mivel „mindenevők” vagyunk és a szervezetünk ezt igényli.
Gátat az orthorexia terjedésének talán az vethet, hogy szabályainak betartásához sok időre és vastag erszényre van szükség. Lásd az amerikai szupersztár Gwyneth Paltrow honlapjának menüit…(http://goop.com/recipes-category/recipes/)
Sajnos, mint minden túlhajtott divatnál, itt is megjelentek a guruk, akik megérezték az orthorexiában rejlő üzleti lehetőségeket. Közöttük van még olyan is, aki a míves étkezés elkészítéséhez szükséges eszközöket is árusítja. A Le Figaro egyik olvasója beszámolt például arról, hogy az egyik ilyen szeánszon az előadó több mint 300 eurós gyümölcsfacsarót akart a hallgatóságra rásózni.
Pedig Bratman doktor már húsz évvel ezelőtt útmutatást adott arra vonatkozóan, hogy miképp lehet felismerni az orthorexia tüneteit: ha valaki naponta több mint három órát foglalkozik étkezése összeállításával; ha saját hiedelmeibel bővít egy létező élelmezési elméletet; ha nyugtalannak vagy „tisztátalannak” érzi magát, miután nem „tisztának” tekintett ételt evett.
Hogyan lehet szakítani az orthorexiával? „Nehezíti a dolgot, hogyan sokan „jól megvannak” vele. Itt már a jelenségnek a „hipochondriás orthorexia” nevet adjuk. Ilyenkor már csak fizikai gyengülés, társasági elszigeteltség vagyrossz pszichológiai közérzet kényszerítenek e rutin megszakítására. Csakhogy az orthorexiások közül nagyon kevesen kérnek segítséget, mivel meggyőződésük, hogy övék az igazság és nincsen szükségük gyógymódra. Az első lépés az okok felismerése, akkor már könnyebben megy a visszatérés az észszerű élethez” – hangsúlyozta Nathalie Dumet.