Aludni, talán álmodni: alvás és álom az idegtudományban a címe Piergiorgio Strata híres olasz ideggyógyász könyvének. A torinói egyetem címzetes professzorával a La Stampa készített interjút.

-Hogyan határozza meg az alvást a modern tudomány?

-Az öntudat ideiglenes elvesztéseként.

-Mi a mechanizmusa?

-Mint ahogy a legújabb kutatások mutatják, módosulás történik az agykéreg neuronjainak kapcsolatában. Agyi autósztrádánk 176 ezer km-ének teljes hosszában megváltozi a milliárdnyi piros és zöld szemaforok váltakozásának ritmusa és ezzel változik az átjárhatóság.

-Ez mit jelent?

-Ébren az agy figyelmes megfigyelő, fenomenális tolmácsolója annak, ami körülöttünk történik. Legyen az egy alma vagy egy arc. Ha ez az átjárhatóság változik, ez a folyamat nem tud teljesülni.

-Mi pedig egyre több időt lopunk el az alvástól. Milyen következményekkel?

-A kevés vagy a rossz alvás nagyon komoly károkat okot a szervezetnek. Meglepő károkat fedeztek fel az idegtudomány új kutatásai. Először is károsodik a szinapszis, azaz a neuronok közötti kapcsolat. Ébren a szinapszisok volumene növekszik, az alvás szükséges a leapadásukhoz, hogy újra működni tudjon a felismerés gépezete. Ha az ember nem alszik eleget, a szinapszisok nem „eresztenek le” reggelre, az általuk generált dugulás okozza a kialvatlanság következményeit, amelyek súlyos esetben hallucinációkhoz vezetnek.

-Van egy másik agytisztítási folyamat is.

-A hulladék eltakarítása. Naponta legalább 10 gramm protein válik hulladékká. Az Egyesült Államokban  a Maiken Nedergaard-teszt kimutatott az agyban egy állandó folyadék-áramlást, amely áthalad az agyi szöveten és magával viszi a hulladékot. Ez az áramlás megduplázódik, amikor az ébrenlét neuronjai pihennek, így fokozza olyan „termékeknek” az eliminálását, mint a beta-amiloidok, amelyek a Parkinson- és az Alzheimer-kórt okozzák.

-Az alvás alapvető fontosságú az egészségünk szempontjából, mi mégis nagyon jelentőséget tulajdonítunk az álmoknak. Miért?

-Szerintem az álmok egyszerű epifenomének, azaz másodlagos kísérő jelenségek. amikor alszunk, vagy altatás alatt vagyunk, az agy fenntart bizonyos fokú aktivitást, funkcionális kapcsolatrendszert a különböző zónái közötti versenyben. Ha az egyik felülkerekedik a másikon, az határozza meg az álom tartalmát. Így illeszkednek össze az álmok, mégha töredékesen is, és néha bizarr módon az új és a régi emlékekből.