A placebóval foglalkozó kutatások a fájdalommal kapcsolatos kutatások keretébe illeszkednek, mert a fájdalom szubjektív érzés, amelyet az agy közvetít, nemcsak az idegrendszer információit summázza, hanem más elemek is befolyásolják. Ilyen a környezet vagy a beteg és az orvos közötti kapcsolat milyensége.

Enyhítheti a placebo a fájdalmat azáltal, hogy ha hatásosnak bizonyul egy gyógyszer és bevesszük ugyanakkor a gyógyszernek hitt szert. Bízunk benne és ugyanolyan hatást érzünk. Agyunk emlékszik a valódi gyógyszer jó hatására és megelőlegezi a placebónak is. Ez a tudatalatti mechanizmus nyilvánul meg például akkor, amikor egy ismert ízletes étel elfogyasztása előtt folyik a nyálunk anélkül, hogy ettünk volna belőle.

Csökken akkor is a fájdalom, amikor sokat várunk egy odáig még nem alkalmazott gyógyszertől, vagy kúrától. Ez lehet egy pszichoterápiás kezelés is – nyilatkozta a La Stampának Fabrizio Benedetti, a torinói egyetem neurofiziológusa, akit a világ legismertebb placebo-szakértőjének tartanak. A professzor szerint az orvos rendelőjének berendezése, magának az orvosnak a megjelenése, hangvétele, az, hogy milyen viszonyt tud kialakítani a páciensével, nagyban emelhetik a kúra eredményességét. Néhány száz évvel ezelőtt a terápiák nagy részét még erre alapozták. Többet számított a rituálé, mint a gyógyszer.

Ellenkező hatást fejt ki viszont a „nocebo”, amikor a beteg eleve bizalmatlan egy gyógyszerrel, egy gyógymóddal szemben és azt beszéli be magának, hogy úgysem használ. Végül az utolsó aspektus, amit figyelembe kell venni: vannak emberek, akik személyiségük következtében személyes történetük, temperamentumuk miatt jobban képesek bízni abban, hogy segíteni tudnak rajtuk. Náluk aratja a legnagyobb sikert a placebo.