A stresszt megérzi harmónia-egyensúlyunk, az alvás-ébrenlét ritmusunk, a vércukor-szintünk. Mindez éhségérzetet kelt.

A vércukor-szintünk emelkedik, amikor eszünk, de hamar visszaáll a normális szintre. Stresszes állapotban azonban ez hatszor annyi időt vesz igénybe, fél óra helyett hármat. Ez azért van így, mert szervezetünk úgy érzi, veszélyben van és glükózt bocsát ki, hogy az izmokat feltöltse energiával. De ha nincs szükség erre az energiára, a hasnyálmirigy kiválaszt nagy mennyiségű inzulint, amelyet a szövetek gyorsan felhasználnak. Így az étkezés után 2-3 órával hiperglicémia alakul ki, ami éhséget és rossz közérzetet okoz. Így létrejön az inzulinnal egy ördögi kör, mert ha az éhséget szénhidráttal szüntetik meg, az ismét az inzulin-kibocsátást stimulálja és az inzulin elősegíti a  zsír lerakódását – magyarázzák a kutatók. Stresszállapotban ugyanaz a kalória-mennyiség négyszer hizlalóbb.

A londoni King’s College kutatói viszont arra jöttek rá, hogy aki keveset alszik, átlag 385 kalóriával fogyaszt többet naponta. Ez érvényes a gyerekekre is. A kísérletben 3-4 éves gyerekektől vonták meg a délután alvást és éjszaka is két órával kevesebb alvást tettek számukra lehetővé. Másnap a kicsik a megszokottnál 20/-kal több kalóriát fogyasztottak, zömmel cukorból és szénhidrátból.

Az Obesity-ben publikált másik tanulmány azt bizonyítja, hogy a kortizolnak, a stresszhormonnak a szintje magasabb azoknál, akiknek nagyobb a derékbőségük és a súlyuk az átlagnál. 2500, 54 év feletti n és férfi hajszálait elemezték. Tapasztalatuk szerint ez leginkább azokra a túlsúlyos emberekre vonatkozik, akiknek a derékbősége meghaladja  nőknél a 88, férfiaknál a 102 cm-t.

Hogyan lehet fogyni a szénhidrátok elhagyása nélkül? A szénhidrátokat nem szabad kiiktatni, mivel azok követik a szerotonin, a boldogság-hormon termelését. Napi öt adag az ajánlott, mint a gyümölcsök esetében. Főleg rosttartalmú szénhidrátra van szükség, mert a rostok magukba szívják a zsírt és a cukrot.