Saverio Tomasella,a humántudományok doktora, pszichoanalitikus, a hiperérzékenység specialistája. Meghatározása szerint a hiperérzékeny ember jellemzője, hogy az érzéseiket intenzíven, felnagyítva, szűrő nélkül éri meg – írja a Le Figaro.

Tomasella három kategóriára osztja fel a hiperérzékenyeket: azokra, akik a fényre, a zajokra, a szagokra, a textilanyagokra érzékenyek, azokra, akik nemcsak a saját, hanem a környezetük érzékenységét is magukra veszik, végül azokra, akik állandóan azon rágódnak, amit mondanak nekik.

Az első dolog, amit egy hiperérzékenynek tennie kell, ennek felismerése és elfogadása. „Amíg olyan akar lenni, mint mások, de nem olyan, addig szenvedni fog” – mondja.

A másik fontos pont, hogy miként értékeli a hiperérzékenységét. Hibának nem szabad tartani, mert nemcsak negatív oldalai vannak. Bizony helyzetekben adu is lehet. Például, nagy empátiával rendelkezik és megérti a környezetében élőket. Azok a hiperérzékenyek, akik szeretik a művészeteket, szerencsések, mert intenzívebben tudják érzékelni annak minden finomságát, sőt, használják is ilyen irányú hajlamaikat akár úgy is, hogy művelői legyenek egy-egy művészeti ágnak.

Tomasella megnyugtatja azokat a hiperérzékenyeket, akik szégyellik, hogy meghatódnak, vagy könnyeznek mások szeme láttára. Javasolja, hogy az illető magyarázza meg, mit él az ilyen, mit jelentenek ezek a könnyvek. Aki viszont úgy érzi, hogy a jelenlevők nem értenék meg, vagy még nem akarja kiadni magát, az diszkréten vonuljon félre. Ha vitába keveredik egy régóta ismert személlyel, mondja meg neki, hogy mit érez. Ha úgy érzi, hogy felesleges vitázni, javasolja, hogy halasszák akkorra, amikor már mind a ketten megnyugodtak.

A hiperérzékenynek vigyázni kell arra, hogy ne legyen túlságosan tele az érzéseivel, több pihenésre van szüksége, mint az átlagembernek. A szakember javasolja, hogy ebéd után tartson egy kis szünetet. Ha a munkahelyén van, 10 percre vegyen fel egy fülhallgatót és hunyja le a szemét.

A lecsillapodásra Tomasella három egyszerű gyakorlatot ajánl: a belégzéshez viszonyítva hosszabb kilégzés csukott szemmel, 3-6-szor. Ezzel lassul a légzés ritmusa. A második gyakorlat: súlypont-áthelyezés, szilárdan a földre támaszkodó láb, az asztalra támaszkodó két kéz, és a fenék elhelyezése a széken. A harmadik gyakorlat a gyaloglás és közben lassú lélegzés. Sokat segít a barátságos lakás, ahol az ember védettnek érzi magát. Növények, érdekes kövek, fotók. Szintén nyugtató hatású néhány illóolaj-csepp a csuklóra.