Elterjedt nézet, hogy reggelizni kell, mert a reggeli adja napi étkezéseink erőforrásainak 25%-át, nélküle fáradtság lepne meg bennünket a délelőtt közepén, ezért délben kétszer annyit ennénk, és meghíznánk.

A Journal of American College of Cardiology szakfolyóiratban megjelent cikk szerint a reggeli elmulasztása fokozza a szív- és érrendszeri problémák okozta halál kockázatát.

A Le Figaro francia szakorvosok véleményét kérte ebben a tárgyban, akik amellett, hogy kifejtették, óvatosan kell bánni az amerikai kollégák megállapításaival, mivel az ok-okozati összefüggés nem világos, részletesen elmondták saját véleményüket.

A reggeli valóban fontos, mert éjszaka kimerítjük a tartalékainkat, nevezetesen a cukrainkat, hogy biztosítani tudjuk a létfontosságú funkcióinkat, a lélegzést, az emésztést, az agyműködést és a hőmérsékletünket. Ezt kompenzálni kell, annál is inkább, mert reggel hamar aktivizálódnunk kell.  A reggel a legalkalmasabb a proteinek és a glükózok metabolizálására.

A reggeli tehát csaknem kötelező a gyerekeknek, a serdülőknek, az időseknek, a várandósaknak, a betegeknek. Csakhogy sokszor idő hiányában, vagy mert nem éhesek, nem reggeliznek.

A felnőtt franciák 20%-a nem reggelizik minden nap egy 2015-ös felmérés szerint. A reggeli fontos – mondják a szakértők – de nem kell feltétlenül elfogyasztani munkába indulás előtt, arra azonban ügyelni kell, hogy az előző esti étkezéstől kezdve a koplalás ne tartson tovább 12-14 óránál. Biológiai módosulás akkor nem következik be és a munkahelyen lehet elfogyasztani, ami otthon elmaradt.

Egy kiegyensúlyozott reggeli gabonafélékből, tejtermékből, gyümölcsből áll egy modern, városi embernek. Természetesen a nehéz fizikai munkások esetében más tápértékre lehet szükség ahhoz, hogy „beinduljon a motor.”