Hőhullám hőhullámot követ a nyáron. Rosszul alszunk, nincs étvágyunk, vérkeringési problémáink vannak, kiszáradunk. Egész testünk kemény próbának van kitéve – írja a Huffingon Post.

Testünk mindent megtesz a túlmelegedésünk ellen. Amikor a külső hőmérséklet túlhaladja a 37 C fokot, testünknek nagy erőfeszítést kell tennie, hogy ennél a hőmérsékletnél maradjon. Védőeszközei elég hatékonyak.

„Rövidtávú alkalmazkodási képességeinkben szerepet játszanak az endokrin, az ideg-, a keringési-, és az immunrendszerünk – magyarázta Rémy Slama, az Inserim epidemológiai és környezetkutatási igazgatója – a pajzsmirigy-hormonok szabályozzák a szívritmust, a vérnyomást, a melegre szinte azonnal válaszolnak”

Először a vérkeringés reagál. Az erek kitágulnak és a meleg egy része ezen keresztül távozik. Az izzadás a másik hatékony eszközünk. Van egy vízhajtó hormonunk, amely lehetővé teszi, hogy a víz nem a vesén keresztül, hanem az izzadással távozzon. A vesék működése ilyenkor lelassul. Az izzadás természetes módon frissíti fel a testet, mivel a levegő körülöttünk ezen a vékony vízrétegen cirkulál.

„Ha ez a gépezet jó funkcionál, a folyamat rendkívüli módon kifárasztja a szervezetet – figyelmeztet Slama – A negatív reakció hamar érezteti hatását, különösen, ha a hőmérséklet éjszaka sem csökkenti e hatásokat.” Mi lesz azonban akkor, ha a nagy meleg folyamatosan követik egymást?  Véleménye szerint rövid és középtávon nem a genetikai fejlődés oldja meg a problémát, hanem a társadalmak alkalmazkodása lakhelyünk, lakásunk, életmódunk megváltoztatásával. Ezt már meg lehet figyelni egyes városokban. Néha a klimatizáció segítségével, de ez nem fenntartható a szennyezés miatt, főleg, ha az elektromosságot nem megújuló energiával állítják elő.

Matthew Huber amerikai klimatológus feltételezi, hogy a klimaváltozás testünket is megváltoztatja.

„Ez évszázadokat fog igénybe venni. Kisebbek és vékonyabbak leszünk, csökkentjük a méreteinket, és jobban kihasználjuk testünk felületét a meleg hatékonyabb elpárologtatására” – nyilatkozta Huber a The Atlanticnak.

Valójában a probléma nem maga a meleg, hanem annak párosulása a magas páratartalommal.

Az emberek tudnak élni olyan helyeken, ahol nagyon magas a hőmérséklet, amíg a levegő szárat, mint a Közel-Keleten, az Egyesült Államok dél-nyugati vidékein, vagy a sivatagokban. Az igazi problémát a nedves meleg okozza, amelyek mellett nem lehet biztosítani a test lehűlését” – magyarázta Ethan Coffel, a Climate Adaptation Sciences Center kutatója.

Egyes klimatológusok szimulációiból az derül ki, hogy a Perzsa-öböl, Kína, India 2100-on belül 35 fokos átlag meleget érhet el 100 fokos páratartalommal. Ez halálos koktél lehet sok faj, köztük az ember számára. Testünk nem lenne képes izzadással felfrissülni és a vérkeringés minden erőfeszítése ellenére alapvető fontosságú szerveink egymás után mondanák fel a szolgálatot. Ezért valamennyien egyetértenek abban, hogy ezt elkerülendő életmódunkat és fogyasztási szokásainkat kell megváltoztatni.