A nosztalgiának nehéz ellenállni, nehéz időkben különösen sok embertől lehet hallani, hogy „régen jobb volt.”
Pszichoanalitikus megközelítéssel nézve van az emberben egy őrült szenvedély egy tán sosem volt arany iránt. És ez különösen vonatkozik sokak számára a gyermekkorra, amelynek emlékei idővel megszépülnek. Míg a jelent sokan elviselhetetlennek tartják, elfelejtik, hogy a múlt sem volt fenékig tejfel. Emlékezetünk becsap bennünket, és úgy tűnik, hogy szívesen hagyjuk is.
Megszépülnek a gyerekkori szerelmek, elfelejtjük, hogy azok időnként visszautasításra is találtak, és hogy az mekkora fájdalmat okozott. Megszépülnek az utazások, elfelejtjük, hogy mennyire elfáradtunk, esetleg bogarak voltak a hotelszobában. Megszépítjük a múltunkat és ezzel súlyosabbá tesszük a jelenünket. Segítenek ebben bennünket a nagy írók is, Marcel Proust-tól Krúdy Gyuláig. De ismerünk olyanokat is, akik mindig életük előző szakasza után siránkoznak, holott, amikor abban éltek, akkor az azt megelőző volt az igazán szép és jó.
„Nincs nehezebb annál, mint megélni a jelent szorongás nélkül” – vallják a buddhista bölcsek és óvnak intenek mindenkit az állandó múltba merengéstől.
A nosztalgia persze hatalmas üzlet, divatból kiment tárgyak válnak kultikussá a fiatalok körében, olyan művészekért rajonganak nem utolsósorban hatásos filmek nyomán, akik életükben sokkal kevesebb szeretetet kaptak, legyen szó akár Dalidáról vagy Frida Kahlóról. De ez nem csupán divat kérdése. Már Sigmund Freud is rámutatott a Gyász és melankólia című művében, hogy a gyász azért idealizálja az elhunytat, hogy elfogadhatóvá tegye végleges eltűnését és hogy meggyőzzük magunkat is arról, hogy mennyire szerettük őt.
Nosztalgia nélkül szomorú lenne az élet, vallják sokan, de ha csak a múltban élünk, ha csak azt dicsőítjük, aki meghalt, ami elmúlt, egy idő után már nem fogjuk tudni elfogadni a jelent, mi magunk is megmerevedünk, mint a régi, halványuló képek. De kétségtelenül kevésbé kockázatos, mint a múlt fantomjaitól megszabadulva belevágni a bizonytalan jövőbe – írja a Huffington Post bloggere.