Az étkezés élvezet, és ezzel a hedonistáknak és a táplálkozási szakértőknek is számolniuk kell. Vagyis az étrendek nem lehetnek túlságosan korlátozóak és nem mehetnek büntetésszámba sem. Erre mutat az Eat-Lancet egészségügyi szaklap jelentése, mely szerint az állati eredetű termékek fogyasztása 300%-kal magasabb az ajánlottnál, de ugyanez elmondható a keményítő-tartalmú élelmiszerekről, mint például a burgonyáról, miközben gyümölcs és zöldség-fogyasztásunk jóval a javasolt adag alatt van. Az emberek legtöbbször csak akkor kezdenek el ezzel törődni, amikor előjönnek az egészségügyi problémák, mindenekelőtt az elhízás.

Figyelembe véve azt a tényt, hogy az emberek mindennapjai tele vannak váratlan eseményekkel, miközben örömforrásokat is keresnek, az olasz Gruppo 2003 egy olyan dossziét állított össze az immunrendszerünket erősítő táplálkozásról, amelyek ötleteket adhatnak egy elfogadható és megvalósítható étrendről. A négy javasolt stratégia mindenekelőtt a kóros súlynövekedés és a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére szolgál.

Az első stratégia lényege, hogy ételünkben legyen legalább egyféle növényi eredetű, ez lehet akár zöldség, saláta vagy gyümölcs. Ezáltal érvényesülhet a bioaktív molekulák hatása, amely az emésztési folyamat során leküzdheti az étkezés utáni stressz és megakadályozhatja az erre adott oxidatív választ. Az étkezés ugyanis szervezetünk számára fiziológiai szempontból metabolikus stresszt jelent. A szervezetnek ugyanis egyfajta gyulladással kell reagálni bizonyos külső anyagokra, és olyan molekulákat kell termelnie, amelyek szükségesek belső egyensúlyának helyreállítására. Ez annál fáradtságosabb, minél nehezebb az ételünk.

A szakértők szerint a zsíros ételek esetén a szervezetnek a trigliceridekkel kell felvennie a harcot, ha nagyon cukros vagy szénhidrátokkal teli, akkor a vércukorszint emelkedik. Ha viszont ezek mellett növényi ételeket is fogyasztunk, antioxidáns és gyulladásgátló összetevőiknek magas koncentrációja védő hatással jár, mert e molekulák egy részét nem emészti meg a szervezet, hanem feláldozza őket a gyulladással és az oxidációval szemben.

A második stratégia: figyeljünk a vacsoraidőre. Még mindig túl sokan esznek késő este vagy éjjel, és ebben felelősek a nonstop házhozszállítások is. Követnünk kellene biológiai óránkat, nem is beszélve arról, hogy az éjszakai étkezések legtöbbször túlságosan kalóriadúsak. Egyes kutatások kimutatták, hogy háromszor olyan magas a szervezet vércukorszint emelő hatása, ha ugyanazt az ételt este 19 óra helyett 22-kor fogyasztjuk. Az ideális az lenne, ha nem ennénk 20-21 óránál később.

A harmadik stratégia: egy nagyobb lakoma után tartsunk legalább egy nap szünetet. Tehát ha egyik nap bőségesen adtunk a kalóriabevitelnek, akkor a következő nap kerüljük a zsírokat és a cukrokat, hogy másnap pihentethessük a szervezetünket.

A negyedik stratégia az étkezési stressz csökkentése, amely általában az étkezés után fél órával kezdődik, és az étel mennyiségétől és minőségétől függően akár 7-8 óra hosszat is tarthat. Ha a súlyos stresszt okozó étkezések mindennaposak, akkor ez a stresszállapot elhúzódhat a nap nagy részében és egy idő után krónikussá válhat. Állandóan harcban álló testünk előbb-utóbb feladja ezt a küzdelmet. Éppen ezért el kell kerülni az egymást követő kalóriadús étkezéseket. Ha egészségesek vagyunk és időnként csapunk egy nagy, nehéz lakomát, abból nem származik semmi probléma, de ha rendszert csinálunk belőlük, megjelenhetnek az anyagcsere-gondok. Akik pedig cukorbetegek, szív- és érrendszeri betegségekkel, magas vérnyomással küzdenek, azok már eleve hátránnyal indulnak, és a komplikációk rövid időn belül bekövetkezhetnek náluk.