Kérek egy „gut, besser, Gösser”-t –

mondta a kiskadarkapusztai falugazda

és leparolázott a PIPA dohányszövetség

elnökével, felszállásra késztetve ezzel

a dakota törzs füstjelét (melyet még

tavaly, húsz éven túl elévülő összegben,

nyolc napon túl gyógyulóan megcsapott

a mozdony). A kis piros Beetle

megtorpanás nélkül nyúlt a hóna alá,

de érezte, hogy a dávrekszona most is

kisegítette a bajból és a szárnyas légszűrő

betét egy szikrányit sem mozdult el a helyéről.

Bezzeg a sziget őshonos kistehenei még

fára is másznak – zokogta a nélkülözésektől

korán megszürkült, vézna asszonya vállára

borulva, a vattacukrosnak állt Néma Költő –

ráadásul donna Almeira Maria Gonzalez

Juan Rodrigó Alvarez Evita e’vitte a bort és

elitta a maradék eszét, azóta tudatkieséses

amnéziában szenvedve beleszeretett az apja

lányának férjébe, aki tulajdonképpen

a nagypapa első házasságából származó

nagynénikéjének elcserélt titkos gyereke,

mint az új szappanopera felejthetetlen

szubrettbonvivánja. Sárga Hajcsavaró

átérezve a helyzet tragiromantlíraiságát

elmorzsolt egy könnycseppet orrnyergén

és harsányan kifújta az orrát a cevaszoftiszba –

szociológiai diploma, bögrecsárda ide vagy oda.

Hej, meg kell a szívnek szakadni, ha a szuper

eksönben vérfürdőt csinálnak a tiksz*rból!

Ekkor történt, hogy a kis piros Beetle

(nem les-gyanús, bírói elfogultság nélküli,

szabályos és focirajongó szíveket

gyönyörködtető, offenzív gólt rúgott az ellenzék

parlamenti üléssorai közé még tavasszal

beépített golden gate-be) előre megfontolt

megtorpanás nélkül…

Késik, késik, késik a meteorológus

jóslatának valóra válása – dörögte a

mezőgazdaság eredményeinek statisztikai

elemzéséért felelős miniszteri kozme- és analitikus,

mellékesen fő aszálykutató, aki újabban

a Szaharában bujkál, mint terrorista vezér.

De nem baj, jön még kutyára, öngyilkos

merénylőre dér és különben is sánta kutya

előbb megbotlik, pedig négy lába van,

mint a jössz te még a mi utcánkba.

© Benke Rita, 2002