szavak mögé bújik

kivirító meztelenségem

az erekig feltáruló hús

behálózott lüktetése

fel-feldobban a lélegzésben

akár a bőrre kiülő

szerelmi harmatcseppek

farkasvérból születik

és pulzáló vörös rózsában

porlik a perc

forró létorgiában

ragadozó pillanatok közt

múltmágiából menekülve

tolakodó jövőtől űzve

most mégis miénk

a kihalásra ítélt

sehonnan sem eredő

sehová meg nem térő

örök illanó

megkapott jelen

2004. augusztus 3.