talpaimon szétterülő

szenvedély szentély

a csókod akár a fény

áthatolása a víz tömegén

kezed kerüli közelítő körben

hideglelősen meredő mellem

vállam bőrére simul szád

dédelgető nyelved

láthatatlan jelek

szerelem-bélyegek

és az én igenem:

magam adom magam neked

tiéd-középpontomba

karma-útjelző vezet

mint háromszögek a körben

legyen békeáhítat benned

Port el-Kantaoui, 2009. szeptember