A böjt fontosságát mutatja, hogy a régi korokban nem bízták a véletlenre és a legtöbb világvallásban szerepel valamilyen szintű táplálékmegvonás vagy a megszokottól eltérő táplálkozási rend. Talán a vallási keretek azért voltak szükségesek, mert az emberek mindig is szerették a hasukat, szerették magukat kényeztetni ezen és más téren is.

A keresztény vallásokban a Húsvétot megelőző tavaszi időszak szól a negyven napos nagyböjtről, melynek során a test, a lélek és a szellem is megtisztulhat.
Ennek megvoltak a rituáléi, jellemző, hagyománytisztelő táplálékai. Ma, amikor a nők már tömegesen dolgoznak a háztartás, a család ellátása mellett különféle munkahelyeken is, ezek elsikkadtak, soknak az elkészítésére egyszerűen nem elég az idő a munkaidő vége után.

Mindenekelőtt nagyon fontos előírás, hogy böjtölni csak az egészséges embereknek szabad. Akik valamilyen krónikus betegségben szenvednek, kérjenek tanácsot orvosuktól erre vonatkozóan. Különösen elengedhetetlen ez az anyagcsere betegségekben szenvedők esetében!

A táplálkozás megszigorítása előtt fontos, fontosak a felvezető és a böjtből kivezető napok. A karácsonyi, szilveszteri, farsangi, disznótoros dőzsölések után mindenképpen kell valamilyen felvezetés és a böjtből kivezetés is, különben az anyagcserénk felborulhat, amely könnyebb esetben megnyilvánulhat „egyszerű” székrekedésben, hasmenésben, de ennél rosszabbul is járhatunk.

A táplálkozásra koncentrált böjt is sokféle lehet

• talán nem egyszerű, de annál fontosabb, ha legalább ebben a negyven napban kerülünk minden tartósítót, ételszínezéket, emulzifikálót, állományjavítót, szóval bármilyen kiegészítőt tartalmazó mű ételt,
• kerüljük télen a cseresznyét, dinnyét, szőlőt és más olyan ételt, ami természetes körülmények között Közép Európában ilyenkor nem lelhető fel,
• van, amikor csak a húst hagyjuk el a hétköznapok ételeiből, de vasárnap akár könnyebb húsok, halételek is megengedettek, különösen a nehéz fizikai igénybevétellel járó munkát végzők számára,
• máskor minden állati eredetű táplálékot, a tejet, tejtermékeket, akár a tojást is elhagyják a napi élelmezésből és csak növényi eredetű ételek kerülnek a bendőkbe, tehát zöldségek, gyümölcsök, gabonákból és más magokból, olajos magokból készült ételek,
• van, aki egy-egy étkezést hagy el, mondjuk, ha ez egy vacsora, akár fogyókúrának is megfelelő (ha nincs valamilyen egészségügyi akadálya, mint pl. a cukorbetegség, ahol a vércukorszintet egyensúlyban kell tartani),
• hasonló módszer, ha egy étkezés helyett csak valamilyen frissen facsart zöldség- vagy gyümölcslevet fogyasztunk,
• mindezek közül a legkeményebb a léböjt.

Az elsők nem kívánnak különösebb magyarázatot, azonban a léböjtről mindenképpen beszélnünk kell.

Aki még nem próbálta, semmiképpen ne kezdjen bele csak úgy, magától. Ma már sok orvos szakosodott arra, hogy kivizsgálja és/vagy kísérje a léböjtbe belevágó embert, és ezt semmiképpen nem tanácsos kihagyni. Hiszen vele beszélhetjük meg a gondjainkat, a böjt során keletkezett tüneteinket nehézségeinket, ő tud tanácsot adni a folytatást, a hogyan továbbot illetően. Mivel mindannyian mások vagyunk a böjt során különböző tapasztalataink, tüneteink lehet, amelyeket így meg tudunk osztani egy szakemberrel, aki segíthet, ha arra van szükségünk.

Jómagam több, különböző hosszúságú, többnyire karácsony és húsvét előtt tartott, léböjtön vagyok már túl (éppen a múlt héten volt egy 5 naposom). Pedig csak ritkán fogyasztok húst, tejet pedig leginkább csak véletlenül, ha mondjuk nem otthon eszem, és nem tudom, hogy mit tartalmaz a fogás.
Időtartamuk legtöbbször három, öt, hét nap. De van, aki még ennél is többet vállal.

Manapság a legtöbb böjt a táplálkozásra koncentrál elsősorban, pedig a léleknek és a szellemnek is szüksége lenne egy kis méregtelenítésre, pihentetésre.
A vallásos embereknek egyszerű a helyzete, hiszen elég, h a követik annak előírásait.

Már azzal sokat segítünk egész lényünknek, ha ebben az időszakban kevesebben tévézünk, csak akkor ülünk a számítógép elé, ha dolgozunk rajta, a mobilunkon is elsősorban (röviden) beszélgetünk, és általában is minden kütyünket félretesszük egy kicsit, és az így felszabadult időt a családtagjainkkal töltjük egy jó kis beszélgetéssel (minden gyerek imádja, ha a szülők a régi időkről mesélnek, amikor ők még nem voltak), vagy társas- és más játékkal, közös főzőcskézéssel, kirándulással, wellnessezéssel.

Elengedhetetlen része a böjtnek a sport. Ez változatos lehet, hiszen függ az aktuális kondíciónktól, korunktól, az időjárástól, stb. De nem kell nagy dologra gondolni, elég, ha lejárunk a Curvesbe, vagy kimegyünk a Margit- vagy a Hajógyári szigetre, felsétálunk a hegyekre, stb.
Böjtöljünk a mozgásunkban is, és ne erőltessük meg magunkat, hiszen a megszokottnál kevesebb a bevitt kalória is.

A böjtünket kiegészíthetjük azzal is, hogy visszafogjuk magunkat és nem veszekszünk, pletykálkodunk, panaszkodunk.
Egészen megszépül az életünk, ha panaszkodás helyett a sikereinkről beszélünk, mert amikor panaszkodunk, tulajdonképpen a kudarcunkról van szó, és minél többet beszélünk róla, annál inkább mélyül bennünk ez az érzés.

Természetesen tudom, hogy milyen nehéz a mostani világunkban a böjt, hogy mennyire fontos, legyen az elvieken, a szavakon túl konkrét fizikai segítségünk is, ilyen például a talpreflexológia, a fülakupunktúra, az akupresszúra és sok bioenergeitkai megoldás is, mint például a test- és fülgyertyázás, mint a méregtelenítés eszközei.