A kérdés helyénvaló, mert mint az írásban, vagy a labda rúgásában vagy dobásában, a csókolózásban is lehetünk balosok vagy jobbosok – írja a La Repubblica.

Az angliai Bath egyetem kutatói vizsgálták ennek a jelenségnek a biológiai okait a dakkai egyetemen dolgozó kollégákkal.

48 bengáli házaspárt kértek meg arra, hogy otthonukban csókolózzanak, majd válaszoljanak a kutatók néhány kérdésére, például, hogy ki kezdeményezte és melyik oldalon. Kiderült, hogy 10 esetből 8-nál a férfi volt a kezdeményező és 10-ből 7-en a jobb oldalról csókolták meg partnerüket. Viszont 10-ből 8-an találták volna kényelmetlennek, ha a partner szintén arra az oldalra, vagyis a saját baloldalára fordította volna a fejét.

A kutatók a jelenség kapcsán egyelőre feltételezésbe bocsátkoznak. Elképzelhetőnek tartják, hogy összefüggésben áll azzal, hogy valaki jobb, vagy balkezes, mert ez gyakran érvényes a lábra, a szemre, a test egész oldalára is. Ezt a sajátosságot, amely egy folyamat gyümölcse, laterizációnak nevezik és általában 4 éves kor táján fejeződik be.

A kutatók egy fontos biológiai aspektusát is vizsgálták, úgy vélik, hogy egyes hormonok nincsenek egyformán elosztva a jobb- és a baloldali agyféltekében. Ilyen például a dopamin, amely a boldogság közvetítője és az idegsejtek kommunikációját teszi lehetővé, valamint a tesztoszteron férfihormon, amely okozhatja a férfi kezdeményező szerepét a csókolózásban.

Egy másik hipotézis figyelembe veszi a kulturális szokásokat, amelyek az ázsiai és muzulmán társadalmakban dívnak, tekintettel arra, hogy a kísérleti alanyok bangladesiek voltak. Ezekben az országokban például az írás és az olvasás is jobbról balra halad.