amikor az éj-kék selyemtükrös éjszakai érkezés után ránk rontott a tunéz hajnal másként szólt a madárdal elbűvölőbb volt a fény mint valaha   még sok nap a kék-fehér Sidiig a Soussei bazár árnyékaiig a Punoktól maradt kupolaromokig és…

szelíd szuszogással mélyföldi  ősz köszönt hajnali köhintéssel rétnyi ködöt köp   halvány Nap készül bágyadt felhők között Amsterdam vár ránk ezer cölöp fölött   szélmalom harcol szitakötőszárnnyal ökörnyál fátyla párapaplan ágyban   csurgó…

talpamban dübörög villan a basszus-fény Fekete Özvegy  felfalja szerelmét   ajtók tárulnak gitár sikolt sírva csatornába hull, hullám veri vissza keserű nyál a számban: Fehér Özvegy belefon magába   tükör mögé rejtett döglött-világ-álmok: lóbáljuk ki a…

észak lehellete táncol az antwerpeni naplementében, mintha lángban… fürdenek a fényben a vörös téglás házak   lassít az idő, bóbiskol a tenger párájában, gyönyörködik a rajnai ludak násztáncában    kása hangú, fekete fickó száján száll a soul aztán szaxi sír   mellette fehérgalamb…

szent Mihály ezer Szemmel könnyezik rebben-mered vádol dermedt félelemben   hunyorgó-pislogó Szemek égő kontúrjuk lobveres (lélek - álmatlan éjjelen)   magSzemek szélszórta rendben kelnek sortalan vetésben gyilkos jégverésben   gabonaSzemek pokol…

utoljára ébred nekünk a vörhenypartú tenger apály-tárta hasán lassan kel a reggel megőszült korallzátonyán ma száraz lábbal megyünk éretlen citrom a hétórai nap lassan lépdel lábnyomán színesül a hajnal-szürke part és bágyadtan bújik át a vízbölcső…

Utána írt versem köldökzsinór szeme összeköt veled a táncra kelt zene   vezet a macskakő (széthányt borsószemek) kitagad házából vasra vert feszület   Utána írt versem eső lehellete fogjad a kezem égdörgés üzenet   félrenyelt fűmag (kicsírázó…

A fény fénytelen nélküled, mint az ember nem látta vég nélküli végtelen. Oly védtelen, mint a szerelemtől felperzselt testemen végig futó veríték-gyöngyszemek (2003)

Nézd volt, mint mindenki más egy apró mindentudó csepp. Megszületett és lett ötmilliárdból egy, utánozhatatlan egyetlen egy. Horzsolta térdét sors fás kérge, néha otthont lelt lelkében a béke. Simította arcát anyja gyengéd csókja, ha láztól cserződött az ajka.…

Kapu a nyíló             A megismerhetetlen             A keresztre feszített             A szemből érkező             A hátba támadott Jövőhöz   Kapu a bezárt             A lelakatolt             A berácsozott             A megismételhetetlen             Az elárult Múlthoz   Kapu a…