„Ezerszer virulensebbek minden mikrobánál, ha az ember betegnek képzeli magát” – mondta Marcel Proust, Az eltűnt idő nyomában szerzője, a történelem egyik leghíresebb hipochondere. A francia író mentségére szolgál, hogy egészsége nem volt szilárd. Már tíz éves korában egy idegi eredetű asztmája…

szegények szent, egyszerű Krisztusa hozzád tör az ember fia csúcsos tornyaival, pompás üvegablakaival, csipkés ormaival igyekvő-törekvő, lelkét vesztegető téged mégsem, soha el nem érő   az áhitat pillanatát tömjén, imahullámok, zarándokok helyett turisták…

Hosszú decemberi éjeken a hó és eső jön velünk. Míg te vacogó fogakkal, szitkozódva távozol, Dehogyis gondolsz velük, akiknek nincs tüzük, csontlágyító kis meleg fagyos karácsonyon. Hát, fagyjankóval és a Dolmányossal üzenünk.   Már kopár a tölgyfaág, koldulva…

Ahol a pozsgás pünkösdi nap simogat Hullámzol-zöldellsz végtelen a Napban   Ahol a nyári nap alatt a délibáb rezzen Kalászok sárgulnak csendes percenéssel   Ahol sár marasztal az utad mentében És serény a paraszt munkás reménnyel   Ahol eső nevel szétfutó folyókat Arcodba karcolva valódi…

  Amikor az árnyékkecskék feltűntek a sziklaszirtek csúcsán, Kalitheában lement a Nap és narancsszürkébe vonta az eget és feketébe a sötétbe borult elfáradt hegyet, akkor még mindig forrón tapadt az út pora, s a mélyben úszni tanult a kis és nagy szirtek hada. Izmaimban,…

a téli erdő csendóráin sóhajtva nyújtóznak a nyersezüst levegőben Pilis pucér fái * puhán zökken a léptünk a roppanásban rémülten búvik meg az avar * zuzmara kristályok villannak a fagyközeli fényben amint a boldogság-hiány cikkan a feszült városi…

amikor az éj-kék selyemtükrös éjszakai érkezés után ránk rontott a tunéz hajnal másként szólt a madárdal elbűvölőbb volt a fény mint valaha   még sok nap a kék-fehér Sidiig a Soussei bazár árnyékaiig a Punoktól maradt kupolaromokig és…

szelíd szuszogással mélyföldi  ősz köszönt hajnali köhintéssel rétnyi ködöt köp   halvány Nap készül bágyadt felhők között Amsterdam vár ránk ezer cölöp fölött   szélmalom harcol szitakötőszárnnyal ökörnyál fátyla párapaplan ágyban   csurgó…

talpamban dübörög villan a basszus-fény Fekete Özvegy  felfalja szerelmét   ajtók tárulnak gitár sikolt sírva csatornába hull, hullám veri vissza keserű nyál a számban: Fehér Özvegy belefon magába   tükör mögé rejtett döglött-világ-álmok: lóbáljuk ki a…

észak lehellete táncol az antwerpeni naplementében, mintha lángban… fürdenek a fényben a vörös téglás házak   lassít az idő, bóbiskol a tenger párájában, gyönyörködik a rajnai ludak násztáncában    kása hangú, fekete fickó száján száll a soul aztán szaxi sír   mellette fehérgalamb…