A szülők egyik legfontosabb feladata jó modorra tanítani a gyerekeket. Ebben benne van a nyilvános helyen való magatartás, és mindenek előtt az emberek kezelése.

A jó modor bizonyos fokig szubjektív, nincsenek pontosan meghatározott szabályok. A szülőknek arra kell koncentrálniuk, hogy a gyerek úgy tudjon viselkedni, hogy ne sértsen meg senkit.

Meg kell neki magyarázni, hogy ha például fixírozza a számára furcsa embert, az sértő. De az sem jó, ha a szülő eltávolítja a közelükből a gyereket. Erre utal Becky Kekula, az amerikai Disability Equality Index igazgatónője, aki a nanizmus egyik formájában szenved, és sok rossz percet okozott neki, hogy a szülők megtiltották a gyerekeknek, hogy nézzék, vagy hogy beszéljenek vele.”A hosszú bámulástól szinte fenyegetettnek érzem magam. Az nem zavar, ha kérdeznek, a gyerekek kíváncsiak.”

Jennifer Laszlo Mizrahi, az amerikai RespectAbility szervezet elnöknője így nyilatkozott a Huffington Postnak:

„Magyarázzák meg a szülők a gyerekeiknek, hogy joguk van nézni, kérdezni. A dolgok megértésének legjobb módja a kérdezés, de azt i meg kell mondani nekik, hogy a kérdezettnek joga van nem válaszolni. Fontos elmagyarázni, de ne az érintett előtt tegyék.”

Franciaországban az enfantdifferent,org honlap pedagógiai segítséget ad a szülőnek ahhoz, hogyan foglalkozzon a gyerekkel ebben a témában. Iskolai kurzusok is indulnak a „mások” jobb gyermeki megértésére és elfogadására.