Franciaország sportminisztere, Roxanne Maracineanu, egykori úszóbajnok irányításával útmutató jelent meg várandós anyáknak arról, hogy miként hangolják össze a sportot és az anyaságot.

Ha egészségi állapotuk megengedi, naponta 30 perc mozgás ajánlott a várandós anyáknak, hogy ellazuljanak és azért is, hogy felesleges súlyt ne szedjenek magukra.

Ha valaki egyébként is sportolt, a várandósság első harmadában folytathatja, de minden teljesítmény-fokozót el kell hagyni. A másodikban már le kell állni teljesen a versenyzéssel, kerülni kell az intenzív sportolást és olyan sportágakat, amelyekben benne van az esés lehetősége. A 8.hónaptól marad a séta, a szelíd torna vagy az úszás.

Ha valaki nem sportolt előzőleg rendszeresen, akkor a gyaloglás, az óvatos torna és az úszás ajánlott. Ha valaki kifullad és a légszomj nem múlik el a pihenéssel sem, erős fáradtságot érez, elájul, akkor csak orvosi tanácsra végezzen különböző mozgásokat. Abszolút ellenjavalt a sport a 2. és 3. harmadban vérzés, magas vérnyomás, nem kezelt 1. típusú cukorbetegség esetében, valamint minden keringési és légzési zavarnál, és mindenekelőtt a méhszáj megnyílásánál.

A sport egyébként nem okoz komplikációt a szülésnél, ne növeli koraszülés kockázatát, sőt, csökkenti a császármetszések szükségességét. Szülés után 4 héttel lehet újrakezdeni óvatosan a sportolást, ha nincs semmi komplikáció.

Földrengések, vulkánkitörések, árvizek nem ritka jelenséget Amerikában és Európában. Bizonyos mértékig fel lehet rájuk készülni olyan dolgokkal, amelyek életmentők lehetnek. Egy felmérés szerint az amerikaiak 42%-a állítja, hogy egyáltalán nincs felkészülve a katasztrófákra.

Íme néhány javaslat a Business Insiderből.

Áradáskor a víz nemcsak a kertekben, hanem a zárt vízvezetékrendszerben is fertőzött lehet, ezért csak palackos vizet tanácsos inni. Ha erre nincs mód, fel kell forralni, klór vagy jód hozzáadásával. A fertőzött víz azonban ezzel az eljárással sem lesz teljesen biztonságos.

Ha kevés palackos víz áll rendelkezésre, kerülni kell az izzadást a kiszáradás veszélye miatt. Ez a fizikai aktivitástól és a Naptól való tartózkodással érhető el, valamint könnyű, de bő ruha viselésével.

Katasztrófa idején az áramszolgáltatás is megszűnik. Erre számítva jó, ha van 3 napig élelmiszer-tartalékunk. Pl. konzervhús, zöldség, száraz élelem, tészta, amelyet nem kell hűtőben tartani. Megrongálódott konzervdoboz tartalmát ne együk meg és semmi olyant sem, ami két óránál tovább van szobahőmérsékleten.

Ja ha van otthon rádió, mert ilyenkor a telefonok sem működhetnek és a helyzettel kapcsolatos fontos információkat a rádió közölheti. Ne feledkezzünk meg ezért tartalék elemekről.

A hideg és a nedvesség ellen védenek a szigetelő anyagok, ez lehet vastag papír, vagy műanyag.

Orkán vagy áradás idején a víz baktériumokkal van tele. Ha vágás vagy seb van rajtunk, tiszta vízzel és alkohollal kell fertőtleníteni.

Ha valaki a szabadban van és nem lát a víz mélyére, beleléphet bármibe, ami tetanuszt vagy más fertőzést okozhat.

Meg kell győződni arról, hogy a gáz szükség esetén elzárható-e. Ha gázszagot érzünk, vagy sziszegő hangot hallunk, azonnal nyissunk ablakot és hagyjuk el a helyiséget. Ha lehet, el kell zárni a kinti főcsapot.

Az állatok engedjük szabadon, így nagyobb esélyük van a túlélésre. Tudnak úszni és megfelelő helyen ki tudnak kapaszkodni.

Mivel nem tudjuk, hol ér bennünket a katasztrófa, a legszükségesebb dolgokból hagyjunk tartalékot otthon, a munkahelyen és az autóban. A csomagoknak tartalmazniuk kell élelmet, vizet, elsősegély-dobozt, konzervnyitót, maszkot, rádióelemet, nedves kendőt, és ne feledkezzünk el a rendszeresen szedett gyógyszerekről sem.

Sharon Moalem szerint a nők olyanok, mint a Föld mélyében, nagy nyomás alatt formálódó gyémántok: erősek, törhetetlenek.

Moalem neurogenetikus, biotechnológus, híres kutató orvos, aki felfedezett két ritka genetikai betegséget és egy antibiotikumot szuperbaktériumos fertőzések ellen. Könyveit 35 nyelvre fordították le. Az egyik, a The Better Half (A jobbik fél) a nők genetikai felsőbbségét magyarázza.

Az orvostudomány már több évtized óta tisztában van azzal, hogy a női nem sok vonatkozásban  erősebb és ellenállóbb egyes betegségekkel szemben, mint a férfi nem. De ez számukra akadályokkal teli, nehéz út volt. Az ókorban sem tekintették már őket teljes értékű embereknek, például az olimpiai játékokon sem vehettek részt, még nézőként sem. Különbséget tesz bizonyos értelemben még a modern orvoslás is, amikor a nőknek ugyanabból a gyógyszerből kisebb adagokat ír elő, annak alapján, hogy az átlag súlyuk kisebb.

Ma a koronavírusjárvánnyal szemben is erősebbnek mutatkoznak a nők, kevesebben halnak meg és enyhébb lefolyású a betegség, mint a férfiaknál.

Moalem most ennek az okait kutatja. Ezt a genetikai előnyt az X faktor adja. Az, hogy a nők sejtjeiben duplán van az X kromoszóma, míg a férfiakéban egy X és egy Y van. Az X kromoszómák nélkül nincs élet. Nagyon fontos szerepe van a fejlődésben, az agy konzerválásában, az immunrendszer működésében. Ezért, ha az élet nehézségeinek leküzdéséről van szó, jobb, ha két X kromoszóma van” – mondja a Moalem.

Az embereknek kb. 20 ezer génjük van. Az X kromoszómák kb 1000 gént tartalmaznak, az Y 70-et. A 2 X kromoszómával a nőknek kb ezer génnel van többjük, mint a férfiaknak. Ennek sok előnye van. A nők könnyebben legyőzik a fertőzéseket, például a TBC-t.  Ez utóbbiban meghaltak kétharmada férfi.

A nőknek az agyuk is védettebb, a fiúknál sokkal gyakoribbak az agyi problémák, például 3-4-szer annyi közöttük az autista.

Kevesebb annak a valószínűsége, hogy a nőknél kromatikus látási zavar alakuljon ki és a színek nagyobb variációját látják. A nőknél ritkábban alakul ki a színtévesztés és vannak nők (kb 5-15%), akik 100 millió színt képesek megkülönböztetni a szokásos egymillió helyett.

Az érem másik oldalon van azonban az a tény, hogy a nők sokkal nagyobb mértékben szenvedhetnek immunbetegségben, mint a férfiak. Agresszív immunrendszerükkel ugyanis megtörténhet, hogy önmaga ellen fordul.

Nagyra nyitott, majd gyorsan becsukott száj. Az emlősöknél és a madaraknál a szájnyitás után hosszabb belégzés és rövidebb kilégzés következik, más fajtáknál ez nem tapasztalható.

Az ásítás okáról különböző feltételezések vannak. Kr.e. 400-ban Hippokrátész azt gondolta, hogy ezzel űzzük ki a rossz levegőt a tüdőnkből. A 17.-18.században az orvosok azt hitték, hogy az ásítás növeli a vérben lévő oxigént, a vérnyomást, a szívverést és a vér áramlását. Újabban, hogy hűti az agyat, ha nagy meleg van.

Az igazi biológiai funkcióját ma sem ismerik. Azt tudják, hogy csaknem minden faj ásít. Van, amikor fáradtak, egyes fajoknál lehet a fenyegetés kifejezése, a konfliktusé, a stresszé. Az embernél az unalom biztos jele, de okozhatja éhség, vagy szomjúság is.

Az ásítás lehet fertőző is, különösen az embereknél, a csimpánznál, a bonobónál és a farkasnál is. Ilyenkor az empátia hálózatai aktivizálódnak. 2011-ben angol biológusok tesztelték az embereket és a kutyákat. 19 kutyából 5 ásított viszont. 2013-ban a tokiói egyetem kutatói figyelték meg a kutyák viselkedését. Ők a viszontásítást szociális magatartás kifejezésének tartották inkább, nem a stressznek.

2014-ben a nebraskai egyetem kutatói kísérleteztek. Kutyamenhelyen is felfedezék, hogy némely válaszoló kutyának magasabb volt a kortizonszintje. Ezt úgy értékelték, hogy egyes kutyák stresszelőnek tartják az emberi ásítást, mások nem. Akinek van kutyája, maga is elvégezhet ilyen kísérletet.

A koronavírus valószínűleg 2021-ben sem tűnik el teljesen – tartják a szakemberek. Sok bajt okozott tavaly, ugyanakkor a ránk kényszerített helyzet olyan szokásokat alakította ki bennünk, amelyeket továbbra is meg kell tartanunk – írja a Huffington Post.

Amikor a vírus megjelent, a fertőzéstől való félelem individualista magatartást, stigmatizációt, bűnbak-keresést váltott ki. Ezek ugyan nem tűntek el, de megjelentek pozitív szokások is. A közösségi háló lehetővé tette az embereknek, hogy kapcsolatban maradjanak egymással és rájöttek, hogy szükségük is van erre. Jobban figyelnek a sérülékenyekre, gyakrabban beszélnek a rokonokkal, barátokkal.

A sok megszorító intézkedés betartásának fontossága növelte a felelősség-érzetünket. Így elkerültük, hogy a vírusnak még több áldozata legyen. A vírus miatti korlátozások kitágították a rendelkezésünkre álló időt, amely a korábbi életritmus miatt mindig szűkre szabott volt. Mára megtanultunk ezzel a lazábbra vett idővel is gazdálkodni, és értelmesen felhasználni saját épülésünkre is.

2020 megmutatta, hogy az emberek képesek alkalmazkodni a megváltozott helyzethez. A megkezdett gyakorlatot folytatni talán könnyebb lesz akkor is, ha visszaél régi életünk és ezeket a tapasztalatokat be tudjuk építeni mindennapjainkba.

Sok találmányról, felfedezésről köztudott, hogy a véletlen is közrejátszott bennük a gravitációtól a C-vitaminig. Ugyanez a helyzet az ételekkel, italokkal is. A Repubblica válogatott ki néhányat a számtalan példa közül.

A panettone a legenda szerint úgy született, hogy Ludovico Morónak, Milánó urának a szakácsa elégetett valami desszertet, és mintegy kárpótlásul találta ki a karácsonyi kuglófot.

A kávéra Etiópiában egy kecskepásztor figyelt fel: észrevette, hogy állatai különösen megélénkülnek, ha egy bizonyos bokor bogyóiból esznek. Ezt elmesélte egy közeli kolostor szerzeteseinek, akik e termést megfőzték, a levét megitták és onnantól kezdve nem aludtak el a hosszú imádságok alatt.

Igaz, hogy a fagylalttölcsért 1903-ban szabadalmaztatta New York-ban egy Italo Marchioni nevű olasz, de Ernest A. Hamwi szíriai cukrásznak ugyanaz volt az ötlete és gyorsan kellett lépnie. Meglátta, hogy a szomszédja bódéjában elfogytak azok a tálkák, amelyeken a fagylaltot árusította. Hamwi segíteni akart, hirtelen összecsavarta a kezében lévő tésztalapot és abba rakták a fagylaltot. A tölcsérnek nagy sikere lett, formáját azóta is őrzi, csak a receptje lett más.

A pattogatott kukoricát egy amerikai adventista egyházhoz tartozó termálfürdő és szanatórium-tulajdonos testvérpárnak, Harvey és Will Keith Kellognak köszönhetjük. Diétára fogták pácienseiket, az ételek nem tartalmaztak fűszereket, hogy ne gerjesszék a betegek szexuális vágyait. Gyakran szerepelt a menüjükben főtt kukorica. Egy alkalommal túlfőzték és állagának javítása végett meg akarták egy kicsit pirítani. Az eredmény a cornflake lett. Olyan híres vendégeik is szívesen fogyasztották, mint a pilótanő Amelia Earhart vagy az autókirály Henry Ford. Ma a Kellog világmárka.

A chipset George Crum séf találta ki 1853-ban – mérgében, mert vendégei panaszkodtak, hogy a köretnek tálalt krumpli túl zsíros. A ropogósra sütött kis szeleteket azonban nagyon megkedvelték. Azóta nélkülözhetetlen kelléke a fogyasztói társadalomnak, a cornflakes-szel együtt…

A Worchestershire mártást John Wheeler Lea és Williams Perrins vegyészek készítették el először, Bengália brit kormányzója kérésére, aki ki akarta egészíteni receptkönyvét. Két változatot készítettek. Az első nem ízlett és félretették. Később újra megkóstolták és úgy találták, hogy mégis ehető. 1837-ben hozták kereskedelmi forgalomba, de az eredeti receptjére máig nem derült fény.

A Tatin almatorta a leghíresebb sütemény egész Franciaországban. 1899-ben a Párizstól 150 km-re lévő Lamotte-Beuvron kis szállodájában született meg, amelynek tulajdonosai a Tatin-nővérek, Stephanie és Caroline voltak. Stephanie, aki hivatásos cukrász volt, egyik este nagyon fáradt volt, és elégette az olajban és mézben sütött almákat. Hogy mentse a menthetőt, befedte egy puha tésztával és úgy rakta a sütőbe. Vendégeinek, akik finomnak találták, nem árulta el találékonyságának titkát.

A legújabb wellness-divat a hidegre alapoz. A jégre, a téli tengerre, a krioterápiára vagy a 20 fok alatti tusolásra. Van, aki úszik egyet a fagyos tóban, van, akik jégkockákat dobál a fürdőkádba, van, aki jéghideg zuhannyal kezdi a napot.

A Forbes szerint a hidegterápiának sok előnye van és a járvány miatti mozgáskorlátozások miatt különösen kedvelt.

Az északi országokban ez megszokott edzési forma, de ma már máshol is vannak hívei. Az Outoor Swimming Society adatai szerint a koronavírus kezdete óta számuk megháromszorozódott. A jeges vízben való megmerítkezést azonban egyedül nem szabad gyakorolni – figyelmeztet a társaság.

Vannak e kedvtelés űzői között sztárok is, mint pld. Lady Gaga, de modellek, sportolók, akik edzés, mérkőzés, vagy fellépés után így űzik ki magukból a fáradtságot.

Kulcsfigura Wim Hof, akit Ice Man-nek neveznek, mert elképzelhetetlen hideget is elvisel egy különleges légzési és meditációs technikával. A holland guru mindenkit biztat annak kipróbálására, hogy a hideg hogyan erősíti az immunitást, hogyan csökkenti a gyilladást, a fájdalmat, a stresszt, hogyan növeli a fizikai és a mentális energiát.

Külön ismertetést érdemelt a krioterápia, amely a következőképpen történik: a vállalkozó szellemű egyén belép egy kabinba, ahol normális a hőmérséklet, de leviszik gyorsan mínusz 85 fokra. Nitrogént nem használnak hozzá, a hideget vízzel és elektromossággal érik el. Előnye: a termikus sokk hatására erősen lecsökkennek a gyulladások, gyógyulnak a krónikus ízületi betegségek, lassul a csontritkulás, csökken a koleszterin és a triglicerid, továbbá gyorsul a műtét utáni rehabilitáció, az anyagcsere, a méregtelenítés, feszesebbé válik általa a bőr. 4 perc alatt 800 kalóriát lehet elégetni vele.

Figyelembe kell azonban venni, hogy sok az ellenjavallat. Terhesség és szoptatás idején, szív- és keringési problémákkal nem lehet alkalmazni. Ennek híján a jeges tusfürdő is megteszi.